?

Log in

No account? Create an account

Previous Entry | Next Entry

Amikor a Gmailért is fizetni fogsz

Bocs a bulváros felütésért, de tényleg nem tudtam most jobbat kiagyalni. Nem kevés ideje a hozzáértő és kevésbé hozzáértő netes jövőmágusok számára már-már slágertéma, hogy az internetes szolgáltatások financiális hátterét adó üzleti modellek többsége tartható-e. Azaz, hogy a felhasználó közvetlenül nem fizet, használja a szolgáltatást, a szolgáltatás figyeli a felhasználó, annak megfelelő targetált reklámokat tol az arcába és megy a biznisz. Nem is akárhogy. A 2008-as krach idején ha voltak cégek, amik még akkor is masszívan nyereséget tudtak termelni, a webes közösségi szolgáltatás főszereplői voltak. A felhasználó örül, mert kegyeibe jár a szolgáltató, a szolgáltató örül, mert sokat időznek nála a Becses Felhasználók, dől neki a reklámbevételen keresztül a della, a hirdető szintén örül, mert minden korábbinál hatékonyabban tudja elérni a célközönségét.
A kontextusérzékenység egyébként gyakorlatilag mindenhol letiltható, persze ez nem meglepő módon annyira el van rejtve az összes szolgáltatásban, hogy nem éri el az 1%-os küszöböt azoknak a felhasználóknak a száma, akik ezt egyáltalán megtalálják. Hogy mást ne mondjak, múltkor csodálkozva olvastam Berényi Konrád netmarketing-fősámánnál, hogy ő konkrétan erről a lehetőségről a Google-ben (!!) nem is tudott. Nos, ha már erről van szó, néhány igen hasznos link, amivel legyilkolhatóak azok az algoritmusok, amik a lelkedből olvassák ki, hogy milyen reklámmal lehetne a legjobban megfogni.


A Google-nél például itt: https://www.google.com/settings/u/0/ads , míg a Facebooknál meg itt: https://www.facebook.com/settings?tab=ads A felsorolásból már-már bűn lenne kihagyni a mobilplatformokat: az iOS esetén egyenesen a Settings/Privacy/Advertising/Limit Ad Tracking menübe kell elbandukolni, hogy egy-egy, molbilalkalmazáson belül megjelenő reklám ne az alapján jelenjen meg, amiket korábban olvastál, használtál.
A poszt témája most nem is ez, az ihletet egy néhány nappal ezelőtti Microsoft-bejelentés adta, amiben közölték, hogy egyik napról a másikra, 9 év után megszüntetik azt a szolgáltatást, amin keresztül a Microsoft szolgáltatásit, így például a levelezést saját domain névvel lehessen használni. Nem ismerős ez a történet valahonnan? Debizony: a Google Apps, 2006-ban, azaz egy évvel az MS után kezdett el nagyon hasonló szolgáltatást nyújtani ingyen, azaz a levelezés, a tárhely, a naptár és úgy általában az összes Google szolgáltatás saját domainhez volt kapcsolható egészen 50 felhasználóig, ingyenesen. A Google 2011. áprilisában tett bejelentése kissé hideg zuhanyként ért minden érintettet, amikor is a Google közölte, hogy 50 felhasználóig már nem, hanem már csak 10 felhasználóig biztosítják az ingyenes használatot.


Mégsem ez volt az igazi kegyelemdöfés, hanem az, amikor 2012. decemberében bejelentették, hogy egyáltalán nem biztosítanak továbbá ingyenesen a Google Apps szolgáltatást, mi több, az igen kedvelt, de szakmai szemmel nézve erősen középkategóriás fiókokat olyan áron értékesítik tovább, amennyiből jóval magasabb színvonalú szolgáltatást is vehetnének az ínyencek [oké, az Exchange Online-ra gondoltam]. Szubjektív vélemény, de ez a Google-díjszabás [5-10 USD/hó/user] már-már kínos annak fényében, hogy a konkurensek ennél alacsonyabb árat tudnak biztosítani, mégpedig úgy, hogy nem kell tisztességtelen adatkezelési gyakorlatot követniük, ti. a Google Apps adatkezelési politikája gyakorlatilag egyezik a "sima" dzsíméles adatkezelési policyval.


Gondolhatnánk, kicsit túlvállalta magát a Microsoft és a Google, ha a saját "custom domain" szolgáltatásaikról van szó, hiszen nem kis erőforrásigénye van 10, 50 illetve 500 [az MS-nél kezdetben] több GB-os fiókot fenntartani. Röviden: ez hosszú távon nem volt tartható, üzleti szempontból nem volt buli. Nem tudjuk. Viszont elgondolkoztató. A Google ugyan visszamenőleges hatállyal nem fogja fizetőssé tenni a szolgáltatást azoknak a szervezeteknek, akik még az Apps-ingyenesség korában regisztráltak, a Microsoft meg ki tudja, ami viszont biztos, a jelenség kicsit ijesztő, ugyanis arra is rámutat, hogy mintha a kifinomult hirdetési piac  már nem hozna annyi bevételt, amennyivel fenntarthatók azok a felhőkben lebegő  SaaS-szolgáltatások, amik korábban igen.


Márpedig ha tényleg ez a helyzet, akkor végképp nem zárható ki, hogy a jövőben valamilyen módon a végfelhasználókat is elkezdik majd közvetlenül fizettetni olyan szolgáltatásokért, amiről ma még ingyenesek és senki nem merné azt jósolni, hogy valaha is fizetni kell értük. Ugyanis több reklámot már aligha lehet az arcunkba tuszkolni, azt pedig összeszorított farpofával sem nagyon merné meglépni egyik szolgáltató sem, hogy az erőforrásokat korlátozza, azaz például bejelenti, hogy "Na parasztok, holnaptól a Google Drive-otok nem 15 GB-os, hanem csak 2, oszt' jónapot." De nem kizárt. Ha most úgy gondolod, hogy a többség, azaz azok a felhasználók, akik semmiért, így például a levelezésért, videónézésért vagy zenehallgatásért nem fizettek közvetlenül, nekiállnának más szolgáltatás után nézni, nos.... gondold át még egyszer!


Kíváncsian várom a jövőt, de tartani egyáltalán nem tartok tőle. Már évek óta fizetek mindenért, amitől elvárom, hogy kompromisszumok nélkül, úgy működjön, olyan legyen, ahogy én akarom, akár levelezés, akár tárhely, akár adatbázis.